Ugrás a tartalomra
2013 ÓTA A PIACON — 13 ÉV TAPASZTALATGYÁRTÓI JÓTÁLLÁS 5–10 ÉVTANÁCSADÁS VÁSÁRLÁS ELŐTT — E-MAILBEN
CSAPTELEP- ÉS ZUHANYRENDSZER-SZAKÜZLET
PROGRAMOKELITE EDITIONEYN

VÁSÁRLÁSI ÚTMUTATÓ — ALACSONY NYOMÁSÚ CSAPTELEPEK

Melyik csaptelep való a bojlerhez? Az alacsony nyomású bekötés a felismeréstől a választásig

A rossz csaptelep egy kis vízmelegítőn nem szépséghiba — tönkreteheti a készüléket és eláraszthatja a helyiséget. Ebben az útmutatóban ellenőrzi, hogyan ismeri fel otthon a nyílt (nyomás nélküli) vízmelegítőt, mit jelent a három csöves bekötés, milyen átfolyás és milyen hőmérséklet való a készülékhez, és miért nem hiba, hanem a rendszer működésének bizonyítéka a melegítés közbeni csöpögés.

Frissítve: 2026. szeptember 6.16 perc olvasás

Krómozott alacsony nyomású konyhai csaptelep a mosogató felett és nyitott szekrény nyomás nélküli vízmelegítővel és három bekötőcsővelKrómozott alacsony nyomású konyhai csaptelep a mosogató felett és nyitott szekrény nyomás nélküli vízmelegítővel és három bekötőcsővel

RÖVID VÁLASZ

A bojlerhez a készülék típusa szerint való a csaptelep, nem a forma szerint. A nyílt (nyomás nélküli) vízmelegítőt a gyártók előírása szerint kizárólag három bekötőcsöves, alacsony nyomású csaptelepen keresztül szabad bekötni. A szokásos, két csöves nyomás alatti csaptelep központi melegvízre vagy zárt nyomás alatti vízmelegítőre való; nyílt készüléken a belső tartály megrepedhet.

Miért nem kerülhet szokásos nyomás alatti csaptelep nyílt vízmelegítőre?

A nyílt (nyomás nélküli) vízmelegítő nem a vízhálózat nyomására épült — a tartálya folyamatosan nyitott a légkör felé. A szokásos nyomás alatti csaptelep elzárja a kifolyást, a hálózati nyomás és a melegítéskori vízkitágulás pedig szétfeszítheti a belső tartályt. A vízmelegítők gyártói ezért előírják, hogy a nyílt készüléket kizárólag alacsony nyomású keverőcsaptelepen keresztül kössék be.

A mosogató alatti vagy feletti kis vízmelegítők — 5-től 15 literig — két kivitelben léteznek. A zárt (nyomás alatti) vízmelegítő a vízhálózat nyomására készült; a bevezető csövére biztonsági szelepet kell szerelni. A nyílt (nyomás nélküli) vízmelegítőnek nincs ilyen védelme: a tartály folyamatosan nyitott a légkör felé, és minden belül keletkező nyomás a csaptelep kifolyóján át távozik.

Ha ilyen készülékre szokásos nyomás alatti csaptelepet csavar fel, elzárja az egyetlen utat, amelyen a nyomás távozhat. A lakossági ivóvízhálózatokban a nyugalmi nyomás rendszerint 2 és 5 bar között van, és a jó szakmai gyakorlat egy bizonyos érték felett nyomáscsökkentőt ír elő. Az ilyen nyomás a melegítéskori vízkitágulással együtt szétfeszítheti a vékony falú tartályt.

A német Haustec szaklap 75.000 és 35.000 eurós kárral járó eseteket dokumentált; amikor a tartály megreped, a hideg víz korlátlanul folyik a helyiségbe. Ugyanez a forrás felhívja a figyelmet arra, hogy Németországban évente több száz ilyen kár történik, és hogy a nyílt vízmelegítőket szakcégek munkatársai is hibásan kötik be. Nem ritka laikus baklövésről van tehát szó, hanem ismétlődő hibáról. A készülék típusát ezért még a csaptelep megvásárlása előtt ellenőrizze, akkor is, ha a szerelést szakemberre bízza.

Hogyan ismeri fel a nyílt (nyomás nélküli) vízmelegítőt?

A legmegbízhatóbb jel az adattábla vagy a készülék útmutatója: a nyílt modellek jelölése »nyomás nélküli«, német dokumentumokban »drucklos« vagy »offen«. Otthon ezt még két jel erősíti meg — egyetlen (hideg) fali csatlakozás a mosogató alatt és egy meglévő, három bekötőcsöves csaptelep. A modellnév betűiből ne találgasson: sok gyártónál az »Ü« és az »U« a mosogató feletti, illetve alatti szerelést jelöli, nem a nyomásrendszert.

Az ellenőrzéshez nem kell szerszám — elég egy lámpa és két perc a mosogató alatt.

  • A készülék adattáblája vagy útmutatója: a nyílt modellek jelölése »nyomás nélküli«, német gyártóknál »drucklos« vagy »offen«, a nyomásállóké »druckfest« vagy »geschlossen«. A modellnév betűit ne fordítsa érzésre: sok gyártónál az »Ü« és az »U« a mosogató feletti, illetve alatti szerelést jelöli, nem nyílt rendszert.
  • Fali csatlakozás: egyetlen (hideg) csatlakozás és egy kis vízmelegítő a mosogató alatt alacsony nyomású rendszert jelent. Ha a falból meleg- és hidegvíz-cső is jön, a mosogatóra szokásos nyomás alatti csaptelep való.
  • A meglévő csaptelep: számolja meg a bekötőcsöveket. Három alacsony nyomású rendszert jelent, kettő nyomás alattit.
  • A készülék helyzete: jegyezze fel, a mosogató felett vagy alatt lóg-e. A gyártók a mosogató feletti és a mosogató alatti kivitelt mind a vízmelegítőnél, mind a hozzá tartozó alacsony nyomású keverőcsaptelepnél megkülönböztetik — ez nem ugyanaz a csaptelep.

Figyeljen egy gyakori összetévesztésre: az »átfolyós vízmelegítő« menet közben melegíti a vizet, tárolás nélkül. Ezek is léteznek mindkét kivitelben — nyomásállóban és nyomás nélküliben; a kis, nyomás nélküli átfolyós vízmelegítőket gyakran a megfelelő csapteleppel készletben árulják. A döntő tehát a nyílt vagy zárt rendszer, nem az, hogy a készülék tárolja-e a vizet vagy menet közben melegíti. A kivitelt a készülék útmutatójában ellenőrizze.

Ha ezen ellenőrzések után is marad kétsége, ne találgasson. A rossz választás nemcsak működési hiba, hanem biztonsági kockázat is — nézze meg a vízmelegítő útmutatóját, kérdezze meg a szerelőt, vagy írjon nekünk.

Mit jelent a három csöves bekötés?

A három csöves bekötés azt jelenti, hogy az alacsony nyomású csaptelepnek három bekötőcsöve van: az első a hideg vizet a sarokszelepből a csaptelepbe vezeti, a második a hideg vizet a csaptelepből a vízmelegítőbe, a harmadik a felmelegített vizet a vízmelegítőből vissza a csaptelepbe. A készülékhez vezető csövek rendszerint kékkel (belépés) és pirossal (kilépés) jelöltek, a fő bevezető cső jelöletlen.

  1. Hidegvíz — sarokszelep
  2. Vezeték a vízmelegítő felé
  3. Melegvíz a vízmelegítőből
  4. Nyílt rendszerű (nem nyomásálló) vízmelegítő · Alacsony nyomású csaptelep — három csatlakozás
Alacsony nyomású, háromcsatlakozós csaptelep bekötése nyílt rendszerű (nem nyomásálló) vízmelegítőhöz

Egy sajátosság, amit érdemes megérteni: az alacsony nyomású csaptelep egyáltalán nem nyitja meg a meleg vizet. A kar a hideg víz vízmelegítőbe áramlását vezérli, a készülék pedig a felmelegített vizet passzívan tolja vissza a csaptelepbe. A vízmelegítőtől a kifolyóig vezető út végig nyitva marad — éppen ezért nincs a tartály soha hálózati nyomás alatt. Innen ered az alacsony nyomású keverőcsaptelep elnevezés is, amelyet a vízmelegítők útmutatói használnak.

A felcserélt csövek a problémák egyik leggyakoribb okai: ha a kar elzárása után továbbra is forró víz folyik a csaptelepből, a kék és a piros cső valószínűleg fel van cserélve. Egyébként ezzel a rendszerrel mindenütt találkozik, ahol egyetlen vételi helyen van szükség meleg vízre — központi melegvíz nélküli konyhákban, nyaralókban, irodákban és műhelyekben. A nyílt vízmelegítő ugyanis csak egyetlen vételi helyet lát el — ez a felépítéséhez tartozik, nem az egyes modellek korlátja. Alacsony ablakhoz a mosogató felett létezik lehajtható alacsony nyomású kivitel is, amelyet az ablak becsukása előtt lehajt.

Miért csöpög az alacsony nyomású csaptelep melegítés közben?

A kifolyóból melegítés közben történő csöpögés az alacsony nyomású csaptelepnél természetes, sőt szükségszerű jelenség. A víz melegítéskor kitágul, a felesleg pedig nyílt rendszerben csak a kifolyón át távozhat — a csaptelep gyakorlatilag a vízmelegítő biztonsági szelepeként működik. Hibára csak a hosszan tartó vagy erős kifolyás utal, amely a melegítés végeztével sem szűnik meg.

A vízmelegítők útmutatói ezt egyértelműen leírják: a víz térfogata melegítés közben nő, a felesleg pedig a keverőcsaptelep kifolyóján át távozik. A nyílt rendszerben a csaptelep tehát biztonsági szelepként is működik. Néhány csepp minden melegvíz-vétel után nem hiba. A kar elzárása után közvetlenül tapasztalt rövid csöpögés is rendszerint csak a kifolyóban maradt víz, nem tágulási víz.

Léteznek csepegésgátló funkcióval ellátott vízmelegítők, amelyek a tágulási vizet beépített kiegyenlítő membránnal fogják fel. De ezek sem teljesen csepegésmentesek. Nagyon magasra állított hőmérsékleteknél gázbuborékok kinyomhatják a kifolyóból a maradék vizet; a gyakoribb csöpögéshez a nagyon kicsi, de gyakori vízvételek is hozzájárulnak.

NE ERŐVEL ÁLLÍTSA MEG A CSÖPÖGÉST

A kar erősebb elzárásával nem akadályozza meg a csöpögést, a csaptelepet viszont tönkreteheti — ha a csöpögést teljesen megszüntetné, a vízmelegítőben túlnyomás keletkezne. Az alacsony nyomású csaptelep kifolyójára nem való közönséges perlátor vagy átfolyáskorlátozó; kizárólag nyomás nélküli vízmelegítőkhöz szánt sugárszabályozók megengedettek. A kifolyót soha ne zárja el és ne hosszabbítsa meg csővel.

Ha a csöpögés a melegítés végeztével sem szűnik meg, sorban négy dolgot ellenőrizzen, mielőtt szerelőt hívna.

  1. A készülék csövei: ha a kar elzárása után forró víz folyik, a kék és a piros cső valószínűleg fel van cserélve. A jelöletlen fő bevezető cső a sarokszelepre való, a kék a vízmelegítő belépésére, a piros a kilépésére.
  2. Levegő a rendszerben: áramtalanítsa a vízmelegítőt, majd hagyja folyni a csaptelepet előbb hideg, majd meleg állásban, amíg a vízsugár tisztán és bugyborékolás nélkül nem folyik.
  3. Beáramlás-korlátozó: ez az apró elem a sarokszelep és a hidegvíz-bevezető cső között ül, és a beáramlást olyan értékre fojtja, amelyet a készülék elvisel. Ha a szerelő nem építette be, a beáramlás túl erős, és a csaptelep elzárás után tovább csorog.
  4. A csaptelep átfolyása: ellenőrizze, hogy a teljesen nyitott csaptelep meghaladja-e a készülék megengedett legnagyobb átfolyását — erről a következő szakaszban van szó.

Milyen átfolyás és milyen hőmérséklet való a készülékhez?

Minden nyílt vízmelegítőnek van megengedett legnagyobb átfolyása, amely a készülék adattáblázatában szerepel. A csaptelepet szereléskor úgy kell beállítani, hogy teljesen nyitva ne haladja meg ezt az értéket. A hőmérsékletet is megfontoltan korlátozza: magas kilépő hőmérsékleteknél forrázásveszély áll fenn, ezért a korlátozó takarékos állása gyakran egyben a legbiztonságosabb is.

Ezt a szempontot hagyják figyelmen kívül a vásárlók a leggyakrabban. A kis nyílt vízmelegítők útmutatói kifejezetten megkövetelik, hogy a szerelő beállítsa az átfolyást és figyelembe vegye a teljesen nyitott csaptelepnél megengedett legnagyobb átfolyást; az érték a készülék adattáblázatában szerepel. Az alacsony nyomású csaptelepek tehát még egymás között sem cserélhetők szabadon: a bővebb vízsugarú csaptelep meghaladhatja egy kis készülék teljesítményét, aminek langyos víz vagy elzárás utáni hosszan tartó csorgás a következménye.

A hőmérsékletnél hasonló óvatosság érvényes. A kis vízmelegítőkön korlátozó van, amely az előre meghatározott fokozatok egyikére reteszelhető, és az ajánlott takarékos állás a mindennapi használatra alkalmas hőmérsékletet ad. Magas kilépő hőmérsékleteknél forrázásveszély áll fenn. Az alacsony nyomású csaptelepeknek rendszerint nincs termosztátos hőmérséklet-korlátozásuk — kisgyermekes háztartásban ezért a készüléken alacsonyra állított korlátozó a fő védelem.

Lehet az alacsony nyomású csaptelep kihúzható zuhanyfejes?

Lehet, ha a csaptelep egészében alacsony nyomású és három csatlakozója van — a gyártónak így kell feltüntetnie. A vízmelegítők útmutatóiban szereplő tilalom az utólag a kifolyóra szerelt csövekre és feltétekre vonatkozik: az alacsony nyomású csaptelep kifolyója egyben a rendszer légtelenítője, ezért nem zárhatja el, nem hosszabbíthatja meg és nem szerelhet rá közönséges perlátort.

A különbség azért fontos, mert a két útmutatás látszólag ellentmond egymásnak. A vízmelegítők útmutatói tiltják a kifolyó csővel való meghosszabbítását és nyomás nélküli vízmelegítőkhöz szánt sugárszabályozót írnak elő — meglévő csaptelepen végzett utólagos beavatkozásról beszélnek. A gyárilag kihúzható alacsony nyomású csaptelep más: a légtelenítés útja a szerkezetében előre látott, és a három bekötőcső megmarad. A döntő az, hogy a kifolyót ne alakítsa át maga. Ha a vízmelegítője útmutatója nem enged kihúzható kivitelt, a készülék útmutatója az irányadó.

Alacsony nyomású vagy nyomás alatti csaptelep: miben a különbség?

A különbség a bekötésben van, és abban, melyik készüléket láthatja el a csaptelep. Az alacsony nyomású csaptelepnek három bekötőcsöve van, nyílt (nyomás nélküli) vízmelegítőre való egyetlen vételi hellyel, és melegítés közben csöpög. A nyomás alatti csaptelepnek két csöve van, és központi melegvízre vagy biztonsági szeleppel ellátott zárt vízmelegítőre való.

Papíron a különbségek aprónak tűnnek, a gyakorlatban azonban meghatározók. A táblázat összefoglalja, mit jelent az egyes választás.

Alacsony nyomású és nyomás alatti csaptelep összehasonlítása
SzempontAlacsony nyomású csaptelepSzokásos nyomás alatti csaptelep
BekötésHárom bekötőcső (jelöletlen, kék, piros)Két bekötőcső (meleg és hideg víz)
KészüléktípusNyílt (nyomás nélküli) vízmelegítő, rendszerint 5–15 l; nyomás nélküli átfolyós vízmelegítő isZárt (nyomás alatti) vízmelegítő vagy központi melegvíz
Vételi helyekEgy — a készülék csak ezt a csaptelepet látja elTöbb; a zárt rendszer biztonsági szelepet igényel a bevezető csövön
ÁtfolyásA készülék megengedett legnagyobb átfolyása korlátozza (pl. 5 l/perc)A nyomás és a vezeték keresztmetszete korlátozza
Csöpögés melegítés közbenA csaptelep kifolyójából — természetes, sőt szükségszerű jelenségA csaptelep nem csöpög; zárt vízmelegítőnél a biztonsági szelep csöpöghet
Rossz választás eseténA felcserélés a gyakorlatban előfordul, és dokumentált vízkárok oka; az eltérő csőszám jel, nem biztosítékNyílt vízmelegítőn a belső tartály megrepedhet — súlyos vízkár

A kínálatunkban az alacsony nyomású csaptelepek bojlerhez külön kategóriát alkotnak. Rendelés előtt ellenőrizze a termék címében vagy adatlapján, hogy kifejezetten alacsony nyomású bekötést, illetve három csövet jelöl-e — néhány modell mindkét kivitelben kapható, ezért a terméken szereplő adat mérvadóbb a kategóriánál. Ha valami nem világos, írjon nekünk, és ellenőrizzük ön helyett.

A készülék műszaki korlátja nem jelenti azt, hogy le kellene mondania a megjelenésről. Az alacsony nyomású kivitelek krómban, fehérben, matt feketében és az ELITE EDITION sorozatunkban is léteznek.

Hogyan ápolja az alacsony nyomású csaptelepet?

Az alacsony nyomású csaptelep kifolyója egyben a vízmelegítő légtelenítője, ezért rendszeresen vízkőtelenítse, és soha ne dugítsa el. Csak nyomás nélküli vízmelegítőhöz szánt sugárszabályozót használjon. A kopó alkatrészek a sugárszabályozó és kihúzható kiviteleknél a zuhanyfej; fagyveszélyes helyiségben pedig tél előtt ürítse le a készüléket.

Az alacsony nyomású csaptelep kifolyója nemcsak kifolyás, hanem a rendszer légtelenítője is. A vízmelegítők útmutatói figyelmeztetnek, hogy a vízkő eldugíthatja a kifolyót, és nyomás alá helyezheti a készüléket. Ezért a kifolyót rendszeresen vízkőtelenítse — és soha ne zárja el, utólag felszerelt feltétekkel sem. Hogy a sugárszabályozót hogyan csavarja le és vízkőtelenítse, azt lépésről lépésre a csöpögő csaptelepről szóló útmutató írja le.

Alacsony nyomású csaptelep kifolyójának vázlata: megengedett a különleges sugárszabályozó, tilos a közönséges perlátor, a hosszabbítócső és az eldugult kifolyóAlacsony nyomású csaptelep kifolyójának vázlata: megengedett a különleges sugárszabályozó, tilos a közönséges perlátor, a hosszabbítócső és az eldugult kifolyó
Az alacsony nyomású csaptelep kifolyója a vízmelegítő légtelenítője — ezért más szabályok vonatkoznak rá, mint egy közönséges csaptelepre.

A kopó alkatrészek itt is kicsik és cserélhetők: a kifolyón lévő sugárszabályozó és kihúzható kiviteleknél a zuhanyfej. Sugárszabályozó vásárlásakor ellenőrizze, hogy nyomás nélküli vízmelegítőhöz szánták-e — közönséges takarékos perlátor nem való alacsony nyomású csaptelepre. A kínálatunkban szereplő pótalkatrészeket a pótalkatrészek között találja.

Egy figyelmeztetés a nyaralótulajdonosoknak: a fagy tönkreteheti a vízmelegítőt és a hozzá kötött csaptelepet. A gyártók fagymentes helyiségbe való beépítést írnak elő. Tél előtt tehát ürítse le a készüléket, vagy gondoskodjon róla, hogy a helyiség ne hűljön fagypont alá.

A SZERELÉST BÍZZA SZAKEMBERRE

A vízmelegítők gyártói megkövetelik, hogy a beépítést szakmailag képzett szerelő végezze a hatályos előírások és az ő útmutatásaik szerint. Nyílt bekötésnél az útmutatók visszacsapó szelepet írnak elő a készülék vízbelépésénél, amely megakadályozza a tartály kiürülését, ha a hálózatban elfogy a víz — a csaptelep cseréjekor tehát ezt a szelepet és a sarokszelepet is ellenőriztesse. Ez az útmutató a megfelelő csaptelep kiválasztásában segít; a bekötést végezze szakember.

Hogyan dönt: öt lépés

  1. Határozza meg a rendszert

    A nyílt (nyomás nélküli) vízmelegítő egyetlen vételi hellyel három csöves, alacsony nyomású csaptelepet jelent. A zárt, nyomás alatti vízmelegítő vagy a központi melegvíz szokásos, két csatlakozós nyomás alatti csaptelepet jelent. Köztes út nincs.

  2. Jegyezze fel a készülék helyzetét

    A mosogató felett vagy alatt. A gyártók megkülönböztetik az alacsony nyomású keverőcsaptelep mosogató feletti és mosogató alatti kivitelét, ezért ez az adat legyen kéznél a rendeléskor — ettől függ a csövek hossza és elrendezése.

  3. Ellenőrizze a megengedett legnagyobb átfolyást

    A készülék adattáblázatában keresse (5 literes modelleknél gyakran 5 l/perc). A csaptelepet szereléskor úgy kell beállítani, hogy teljesen nyitva ne haladja meg ezt az értéket. Különben a víz nem lesz elég meleg, vagy a csaptelep tovább csorog.

  4. Válasszon modellt és felületet

    Csak itt kerül sorra a megjelenés, a kifolyó kinyúlása és a kihúzható zuhanyfej. Ellenőrizze, hogy a termék az alacsony nyomású bekötést a címben vagy az adatlapon jelöli-e, nem csak a kategória leírásában.

  5. Egyeztessen a szerelésről

    A csaptelep cseréjekor a szerelő ellenőrizze a sarokszelepet, a készülék belépésénél lévő visszacsapó szelepet és a beáramlás-korlátozót is. Ez a három apró alkatrész dönti el, hogy az új csaptelep nyugodtan fog-e működni.

Ha több vételi helyen van szüksége meleg vízre, a nyílt rendszer nem elegendő. Ilyenkor zárt (nyomás alatti) vízmelegítő jön szóba biztonsági szeleppel a bevezető csövön, vagy központi melegvíz-készítés, a mosogatóra pedig szokásos nyomás alatti csaptelep. Hogy azt magasság, kinyúlás és felület szerint hogyan válassza ki, azt a konyhai csaptelep választásáról szóló útmutatóban olvassa el, a teljes kínálatot pedig a konyhai csaptelepek között találja.

Alacsony nyomású csaptelepek

Három csöves bekötésű modellek nyílt (nyomás nélküli), mosogató alatti vagy feletti kis vízmelegítőkhöz.

Kategória megtekintése →

Nem biztos benne, milyen rendszere van otthon? Küldjön nekünk fényképet a mosogató alatti szekrényről és a készülék adattáblájáról — vásárlás előtt közösen ellenőrizzük, melyik csaptelep való a bekötéséhez, és milyen átfolyást bír még el a vízmelegítője. Néhány perc ellenőrzés megóvja egy drága hibától.

GYAKORI KÉRDÉSEK

Mit ellenőriznek a vásárlók vásárlás előtt.

Nem. A nyílt vízmelegítőt a gyártók előírása szerint kizárólag három bekötőcsöves, alacsony nyomású csaptelepen keresztül szabad bekötni. A szokásos nyomás alatti csaptelep elzárja azt az utat, amelyen a nyomás távozik, ezért a készülék belső tartálya megrepedhet. A kár ilyenkor nem korlátozódik a készülékre — a megrepedt tartályból a víz korlátlanul folyik a helyiségbe.

Három; a szokásos nyomás alatti csaptelepnek kettő. Az első cső a hideg vizet a sarokszelepből a csaptelepbe vezeti, a második a vízmelegítőbe, a harmadik a felmelegített vizet vissza a csaptelepbe. A készülékhez vezető csövek rendszerint kék és piros jelölésűek. Az eltérő csőszám megbízható jel, de nem biztosíték — hibás szerelések előfordulnak.

Igen. A víz melegítése közben a kifolyóból való csöpögés természetes, mert a kitáguló víznek távoznia kell valahová. Hibára a hosszan tartó vagy erős kifolyás utal, amely a melegítés végeztével sem szűnik meg. Ilyenkor ellenőrizze, nincsenek-e felcserélve a csövek, van-e levegő a rendszerben, és be van-e építve a beáramlás-korlátozó.

Nézze meg az adattáblát vagy az útmutatót: a nyílt modellek jelölése »nyomás nélküli«, német dokumentumokban »drucklos« vagy »offen«, a zártaké »druckfest« vagy »geschlossen«. A modellnév betűinek jelentését ne találgassa — sok gyártónál az »Ü« és az »U« a mosogató feletti, illetve alatti szerelést jelöli. Kétség esetén kérdezze meg a szerelőt, vagy küldjön nekünk fényképet az adattábláról.

A kiviteltől függ. Az átfolyós vízmelegítők nyomás nélküli (nyílt) és nyomásálló (zárt) kivitelben is léteznek; a nyomás nélküliekhez alacsony nyomású csaptelep kell, a nyomásállókhoz szokásos. Az adatot a készülék útmutatójában találja. A döntő tehát a nyílt vagy zárt rendszer, nem az, hogy a készülék tárolja-e a vizet vagy menet közben melegíti.

Olyan, hogy teljesen nyitva ne haladja meg a vízmelegítő megengedett legnagyobb átfolyását. Az érték a készülék adattáblázatában szerepel, az átfolyást pedig a szerelő állítja be szereléskor. A túl nagy átfolyás langyos vizet és a kar elzárása utáni hosszabb csorgást jelent.

Lehet, ha a gyártó három csatlakozós, alacsony nyomású csaptelepként tünteti fel. A vízmelegítők útmutatóiban szereplő, a kifolyó meghosszabbítására vonatkozó tilalom azokra a csövekre és feltétekre vonatkozik, amelyeket utólag szerel egy meglévő csaptelepre. Az alacsony nyomású csaptelep kifolyóját ne alakítsa át maga, és tartsa be a saját készüléke útmutatóját.